Eger ostroma (1552)

Egri diadal
Székely Bertalan: Egri nők
Konfliktus	A magyar–török háborúk várháborúk korának egyik ostroma
Időpont	1552. szeptember 9. – október 17.
Helyszín	Eger, Magyar Királyság
Eredmény	Magyar győzelem
Szemben álló felek
Magyar Királyság  Oszmán Birodalom
Parancsnokok
Dobó István várkapitány  Ahmed pasa  Ali pasa  Mehmed pasa
Szemben álló erők
2100 fő Modern becslések:  40 000 fő[1] Gárdonyi adatai szerint: 150 000 fő
Veszteségek
~500  ismeretlen
Térkép
Egri diadal Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 56″, k. h. 20° 22′ 29″47.898888888889, 20.37472222222247.898889°N 20.374722°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 56″, k. h. 20° 22′ 29″47.898888888889, 20.37472222222247.898889°N 20.374722°E

Eger ostroma 1552-ben, az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjárata utolsó hadi eseménye volt, amelyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete.^[2] Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek.^[3]

A „Nagy” és „Dicsőséges”^[4] I. Szulejmán szultán a ruméliai (európai) haderőt vetette be a pártharcoktól megosztott Magyar Királyság ellen. Az egyesített török seregek, ősszel a közeledő tél előtt szokatlanul későn, 1552. szeptember 9-én kezdték el ostromolni Eger várát, és azonnal erős tüzérségi tűzzel próbáltak rést ütni a falakon.

Az egri várban kis létszámú, többségében magyar várvédő katona állt szemben a szultán hadseregével. A vár ostromára korábbi források szerint 75 ezer török érkezett,^[5] míg Tinódi Lantos Sebestyén szerint 1935 védő szállt szembe a 150 ezer főt kitevő, két részből egyesült török sereggel.^[6] Az új évezred történelmi kutatásai alapján a török had létszáma vélhetően 30-40 ezer fő volt,^[7] ennek ellenére még így is veszedelmes túlerőt jelentett harcedzettségével és fegyverzetével. A törökök 38 napig ostromolták Eger várát. Pauler Gyula szerint a török hadsereg 140 ágyúval lövette a várat, és a védők 24 ágyúval védekeztek, míg a többszörös török létszámfölénnyel szemben 2364 magyar várvédő nézett farkasszemet.^[8] A törökök azonban 1552. október 17-én a hadiévad lejártával befejezték az ostromot. A védősereg a túlerővel szemben, ötheti ostromban védte meg a várat, s az idő haladtával, a betegségekkel közeledő hideg időjárás a török ostromlókat visszavonulásra kényszerítette.^[9]

Ha időben sikerült volna a törököknek a várat birtokba venniük, akkor elvághatták volna egymástól a Habsburgok által birtokolt északi és keleti országrészeket. Mivel Egert nem tudták bevenni, az északi hadi út fenyegetettsége megszűnt, és a felvidéki gazdag bányavárosok is megmenekültek egy későbbi török támadástól.^[10]

1. ↑ szerk.: Liptai Ervin. Magyarország hadtörténete. Budapest: Zrínyi katonai kiadó (1985). ISBN 963-326-337-9 
2. ↑ Egri ostrom: legenda és valóság (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2012. október 11. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 12.)
3. ↑ A török hódítás első időszaka Magyarországon (magyar nyelven). Kidolgozott érettségi tételek. [2013. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 12.)
4. ↑ (angolul: Magnificent) André Clot: Suleiman the Magnificent (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. május 18.)
5. ↑ Tarján M. Tamás: 1552. szeptember 9. – A törökök ostrom alá veszik Eger várát, rubicon.hu
6. ↑ Egri ostrom: legenda és valóság Archiválva 2012. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
7. ↑ Markó L. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Magyar Könyvklub, 1999 ISBN 963-547-085-1
8. ↑ Pauler Gyula: Eger ostroma, epa.oszk.hu
9. ↑ Dobó István vármúzeum, egrivar.hu
10. ↑ Bánlaky József: Az 1596. évi hadjárat.